A fájdalom a WHO általános meghatározása szerint egy kellemetlen szenzoros és emocionális tapasztalat, amely tényleges vagy potenciális szöveti sérüléshez társul, vagy ahhoz hasonlít, illetve ezen sérülés mértékével leírható (1). Az onkológiai fájdalmaktól szenvedő beteg azonban sokszor más betegeknél is erősebben tapasztalja, mennyire szubjektív jellegű is ez az érzet és mennyire erős mentális-pszichés distresszel járhat. Azonban bármennyire is nehéz meghatározni, leírni vagy mérni a daganatos betegségek kapcsán kialakuló fájdalmakat, lehetőségünk és kötelességünk is csillapítani azokat.

A reumatológiai betegségek legfőbb tünete a mozgásszervi fájdalom, ennek megfelelően a reumatológiai gyógyszeres terápia egyik legfontosabb törekvése a fájdalom és gyulladás csillapítása, optimális esetben megszüntetése.

A neuropathiák gyakran társulnak népbetegségekhez, úgymint a cukorbetegséghez, hypothyreosishoz, de számos egyéb ritkább kórkép kísérőjelensége lehet. A neuropathiák gyakoriságuk ellenére sokszor aluldiagnosztizáltak, de az is előfordul, hogy a perifériás neuropathia hívja fel a figyelmet egy betegségre, vagy hiányállapotra. A szerzők az alapellátásban foglalkozó kollégák részére összefoglalják a leggyakoribb tüneteket, a neuropathiák patogenezisen alapuló osztályozását, a legfontosabb diagnosztikai és kezelési módszereket.

Magyarország neurológiai szakellátását az állami egészségügyi rendszerben 56 neurológiai osztály és 565 neurológiai szakrendelés és szakambulancia biztosítja.

A neuropátiában szenvedő betegek diagnosztikája, terápiája és gondozása különleges kihívást jelent az egészségügyi személyzet számára. A nehézségek abból származnak, hogy igen nagy betegpopulációt érint, és a részletes patomechanizmus nem tisztázott, ezért gyakran megfelelő oki terápia sem áll rendelkezésre.

A családorvosi gyakorlatban a perifériás neuropathia a leggyakoribb neurológiai problémák közé tartozik, ugyanakkor számos megjelenési formája miatt kihívást jelenthet felismerése és adekvát értékelése. A cukorbetegség szisztémás szövődményeként előforduló disztális szimmetrikus polyneuropathia a leggyakoribb forma, mellyel gyakran találkozunk az alapellátásban. 2-es típusú diabetesesekben gyakran már az alapbetegség felismerésekor kimutatható, sőt fennállhat az 1-es típusú diabetes kimutatásának időpontjában is.

A fájdalom definíció szerint egy kellemetlen szenzoros és emocionális tapasztalat, ami szöveti károsodáshoz köthető. A krónikus fájdalom 3 hónapnál hosszabb ideig fennálló vagy visszatérő állapot. A krónikus fájdalmakat elsődleges és másodlagos csoportba oszthatjuk.

A jelen cikkben azt igyekezzük körbejárni, hogyan függ össze a diabéteszes neuropátia a pszichológiai jólléttel és a mentális zavarokkal, illetve melyek azok a pszichológiai beavatkozások, amelyek csökkenthetik a diabéteszes neuropátia betegségterheit.

A rosszindulatú daganatos megbetegedésben szenvedők egy része a diagnózis felfedezésekor, illetve később nagyobb arányban jelez fájdalmat. A közlemény röviden ismerteti a fájdalom okait és a fájdalomcsillapítás lehetőségeit.

A diabeteses idegkárosodás egyik leggyakoribb manifesztációja a disztális szenzomotoros neuropathia, amely az alsó végtagok felől felfelé progrediál, fájdalommal, zsibbadással és érzetkieséssel jár. Ez a szövődmény a dia­beteses láb, valamint az amputáció egyik leggyakoribb rizikófaktora.